Negyvenes

 Spend all your time waiting
Egész életedben vártál
For that second chance
egy második esélyre.
For the break that would make it okay
Egy váratlan történésre, amely mindent rendbe hoz.
There's always some reason
Mindig találsz okot arra,
To feel not good enough
Hogy ne érezd elég jól magad.
And it's hard at the end of the day
És a nap végén mindig nehéz.
I need some distraction
Szükségem van valamire, ami eltereli figyelmemet,
Oh a beautiful release
Csodás könnyedség kellene.
Memory seeps from my veins
De emlékek futnak át bennem.
Let me be empty
Most hagy legyek üres,
Oh and weightless and maybe
súlytalan, és talán
I'll find some peace tonight
Nyugodt lesz a ma éjjelem.

In the arms of the angel
Egy angyal karjaiban
Fly away from here
Szállj el innen
From this dark cold hotel room
Ebből a sötét, hideg hotelszobából
And the endlessness that you fear
És a végtelen félelmeidből.
You are pulled from the wreckage
Visszaránt zátonyra futott, összetört
Of your silent reverie
Csendes álmaidból.
You're in the arms of the angel
Egy angyal ölelésében
May you find some comfort here
Lehet, megtalálod nyugalmad.

You're so tired of the straight life
Belefáradtál az életed egyhangúságába
And everywhere you turn
És bármerre is fordulsz
There's vultures and thieves at your back
Keselyűk és tolvajok lesznek hátad mögött
The storm keeps on twisting
A vihar még mindig tombol
You keep on building the lies
Miközben tovább építgeted a hazugságaidat
That you make up for all that you lack
Amikkel eltakarod magad elől is a dolgokat, amelyek hiányoznak.
It don't make no difference
De ez nem változtat semmin.
Escaping one last time
Az utolsó alkalom a menekülésre.
It's easier to believe
Könnyebb hinni
In this sweet madness
Ebben az édes őrületben
This glorious sadness that brings me to my knees
Ebben a csodálatos szomorúságban, ami térdre kényszerít

In the arms of the angel
Egy angyal karjaiban
Fly away from here
Szállj el innen
From this dark cold hotel room
Ebből a sötét, hideg hotelszobából
And the endlessness that you fear
És a végtelen félelmeidből. You are pulled from the wreckage  
Visszaránt zátonyra futott, összetört
Of your silent reverie
Csendes álmaidból.
You're in the arms of the angel
Egy angyal ölelésében
May you find some comfort here
Lehet, megtalálod nyugalmad.
You're in the arms of your angel
Angyalod karjaiban
May you find some comfort here
Lehet, megtalálod nyugalmad.

Outside
A yellow moon gives away the night
To morning sun that watches us,
You lay your hand in mine
It's good, so good
Feel the starving light of this day
Can't you?
We know it's good

Over the cities under the stars
Through the volcano surf a river of fire
Hunting with tigers in the grass in the fields
Surfing on rainbows climbing the trees
Winter is never…

Grown up
Haunting me, I've punched a hole in time
On the run, forever from
The whispered words of night
It's good, so good
Feel the starving light on your face
Can't you?
You know it's good

Comic book heroes, hula hoop girls
Pedal to metal, language of birds
Fire the rocket, your chemistry set
Holding on tight while winning a bet
Winter is never…

The eye of the wheel is fixed on you
Your war is fought out and chewed
Draw the curtains hear her sing
You know the song has wings
Winter is never…

Belelátni egy kicsit az élet kulisszatitkai mögé mindig érdekes érzés.

Érdekes... mennyi mindent takar ez a szó.
Találkozol helyzetekkel, emberekkel, sorsokkal, s általuk találkozol egy kicsit önmagaddal is.

Mikor ÉLSZ igazán?
A válasz mindenkinek mást takar.
Más szituációt, más emlékeket, más vágyakat, más zenéket, más cselekvést.

Tegnaphoz képest 24 órával kevesebb időm van... a fogalmam sincs mennyiből.
Tegnaphoz képes 24 órányival több van... a történésekből.

Mi döbbenthet rá egy embert, hogy ÉL?

Ébredtem már madárcsicsergős hajnalban a hegyek között, és ébredtem már műtőasztalon is.

Volt, amikor egy csendes lakás némasága dübörgő zajnak hatott - mikor eszméltem, rájöttem, hogy ez az elviselhetetlen zaj nem más, mint fülemben a vér lüktetése.

Volt, amikor több ezer méter magasan ugyanezt éreztem - és hallgattam a TÖKÉLETES csendet.

...és közben múlt, múlik az idő.

Vajon jól töltöm el/ki/be?

Régi, kedves film számomra az "I'm Legend".
Ennek okai messzire vezetnek, vissza a múltba, majd ismét a jelenbe. 

kép innen

What dreams may come...

Ez a tavasz eléggé tükrös időszak, néha szemet vakítóan. Ilyenkor kell mégis merni a szemet nyitva tartani, s merni látni. Vagy talán újra megtanulni...

S ebben a fényben akár átértékelni régi, megkövült dolgokat, elsöpörni a megszokásokat. Hinni, hogy lehet más kezdet, más vég. Pedig már számtalanszor lement a film. Mindig ugyanazok a záró képsorok? Eddig igen...

Aztán valami történik. Egy nap, amely csak úgy csorog, mint addig oly sok másik. De történik valami...

Ami nem tudod, hogy talált meg, ami nem tudod még, hová vezet...

____________________________

Fogalmam sincs, hogy találtam rá, milyen út vezetett idáig.

De ott volt, megnéztem, s akkor éreztem, hogy a francba mindennel, mi eddig volt. Mert a film vége lehet más. Nem kell ragaszkodni az eddig megszokott befejezéshez, csak azért, mert eddig ezerszer csak azt láttam.

És ez érvényes erre a filmre is...

Tessék, itt az "I'm Legend" alternatív befejezése. Jó látni.