Belelátni egy kicsit az élet kulisszatitkai mögé mindig érdekes érzés.
Érdekes... mennyi mindent takar ez a szó.
Találkozol helyzetekkel, emberekkel, sorsokkal, s általuk találkozol egy kicsit önmagaddal is.
Mikor ÉLSZ igazán?
A válasz mindenkinek mást takar.
Más szituációt, más emlékeket, más vágyakat, más zenéket, más cselekvést.
Tegnaphoz képest 24 órával kevesebb időm van... a fogalmam sincs mennyiből.
Tegnaphoz képes 24 órányival több van... a történésekből.
Mi döbbenthet rá egy embert, hogy ÉL?
Ébredtem már madárcsicsergős hajnalban a hegyek között, és ébredtem már műtőasztalon is.
Volt, amikor egy csendes lakás némasága dübörgő zajnak hatott - mikor eszméltem, rájöttem, hogy ez az elviselhetetlen zaj nem más, mint fülemben a vér lüktetése.
Volt, amikor több ezer méter magasan ugyanezt éreztem - és hallgattam a TÖKÉLETES csendet.
...és közben múlt, múlik az idő.
Vajon jól töltöm el/ki/be?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.