Érdemes elolvasni, szembesülni egy kicsit önmagunkkal, s a minket körülvevő rendszerrel, amelyet sokszor már minden kritika nélkül elfogadunk; mert azt halljuk, azt látjuk, hogy az a természetes, ha elfogadjuk amit ír az újság, amit mond a rádió, amit mutat a TV.
A kérdezés természetessége, a másként gondolkozás "luxusa", az új utakat keresők nyitottsága hiányzik a mai társadalom nagy részéből. Kiszolgáló robotok, helyettesíthető alkatrészek vagyunk egy rendszerben, amely - ha már nincs ránk szükség - igyekszik a legrövidebb úton megszabadulni tőlünk.
De addig, míg "hasznos" élettartamod tart, addig az uniformizált társadalmi elvárásoknak tégy minél jobban eleget:
dolgozz, fogyassz, dolgozz, FOGYASSZ!, DOLGOZZ, FOGYASSZ!!!
Ne kérdezd: miért, ne kérdezd: hogyan, ne kérdezd: minek. Csak tedd, amit látsz, mert látnod KELL, ha bekapcsolod a TV-t, rádiót, internetet. Kritika és kérdések nélkül fogadd és hidd el. Ne gondolkozz!
Just do It! - Yes, We Can!
A fájlcsere-ló másik oldalán
"...egy gyerek nem zárható be iskolás koráig egy szekrénybe, ezért mielőtt egyáltalán megtanulna olvasni, már márkanevek százait ismeri.
Mire iskolába kerül, beszippantotta a Disney birodalom, Barbie baba, Transformers figurák, vasalt hajak és pepita tornacipők varázslatos világa, 12 éves korodra légy mindig szomorú, lehetőleg depressziós, hiszen az osztálytársaid, barátaid is azok. (...) Csak akkor lehetsz boldog, amikor fogyasztasz. Happy meal menüvel ünnepelj, légy kövér is, majd a kövérségtől zuhanj még mélyebbre, mert a címlapokon mindenki nádszál. De van segítség! Vásárolj, fogyassz, tobzódj. (...)
Ehhez társul, hogy hazánkban a jellemző családmodell kétkeresős (persze HA épp mindkettőnek van is munkája), 35 év hitellel a lakáson, 10 év hitellel a családi autón, apa-anya az irodában gürizik naphosszat, délután-este még apa vállal egy kis fusit, anya a háztartást vágja rendbe, közben a gyereket leültetik a legolcsóbb gyerekmegőrző elé, ami a tévé. (...)
Ha 14 évesen belerángattak egy gimnáziumba, annak ellenére, hogy mennyire nem érdekelt, 18 évesen ott állsz, és nem értesz semmihez, apa-anya nagyon csúnyán néz, dolgozz vagy tanulj tovább, hogy legalább neked legyen esélyed egy normális életre. (...)
A házi feladathoz szükséges számítógép, általában valamilyen speciális program (a mérnöki pályán például százezres-milliós árú CAD programok, Matlab, és minden szaknak más-más a saját igényei szerint), ezek az egyetemen a tömegképzés miatt gyakorlatilag elérhetetlenek: a laborokban szinte mindig óra van, ha nincs, akkor is ritka a szabad hely, főleg annyi időre, hogy egy 20-50 óra időt igénylő feladatot megoldhass. A megoldás: warez. Ha át akarsz menni, rá vagy kényszerítve."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.