Tegnap éjjel próbáltam elhessegetni a gondolatokat, amelyek hazafelé ott bujkáltak bennem. (Rossz) szokásom szerint a számítógép volt a második, amit bekapcsoltam. Az első a világítás :)
Lefutom a szokásos köröket, aztán - már ki tudja, milyen úton - a Youtube-on néztem az alábbi videót.
Elgondolkodtatott. Nem az, amit a srác csinál, mert azt nettó baromságnak tartom, hanem az, ahogy felvezették:
"You can only be free,
When You have nothing to loose."
vagyis:
Csak akkor lehetsz (igazán) szabad,
Ha (már) semmit sem veszíthetsz.
Ha végignézted, gondolom érted, miért tartom alapvetően hülyeségnek, amit csinált, de ha az utolsó mondatokat is elolvastad, megértheted, miért kapcsoltam elgondolkodó üzemmódba.
Idézem:
1 Year after the rides...
He died from leukemia.
(Egy évvel a "lovaglás" (a vonatozás) után)
(meghalt leukémiában.)
Élt: 1985-2006
Kicsit Bakancslistás feeling.
Egy húsz éves srác megtesz valamit, mert tudja, hogy nincs mit vesztenie. Meghal egy éven belül, de tele van vágyakkal, álmokkal, melyek talán nyomasztanák, ha nem tudná, mennyi ideje van még hátra.
Pontosabban azt hinné, hogy ráér még álmait megvalósítani, mert előtte az élet, s ezért talán soha nem váltaná őket valóra.
Ne ezt a tettét ítéld meg, hanem gondolj bele abba, hogy lehet, hogy tett ennél sokkal értelmesebb, fontosabb, de nem ennyire látványos dolgot azalatt az egy év alatt...
Te is, én is meghalunk (tudom, szar kimondani/leírni/elolvasni), csak mi nem tudjuk mikor.
Te mit tennél, hogy ha valaki a képedbe vágná, hogy:
Van még egy éved, élj!
RIP, TrainRider
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2010.12.24. 21:14:19
Peace&Jónők