Jelen pillanatban életem, és annak színvonalának fennmaradásáért dolgozom, teszek, döntök. Jó lenne leülni, a fejemben és a számítógépemen kavargó információtömegben rendet rakni, majd csendben figyelni egy kicsit szívem/intuícióim hangjaira. Aztán felállni, határozni, dönteni, és TENNI. Tenni azt, amit – a túlélés szempontjából – jónak látok, és erkölcsileg elfogadhatónak tartok.
Csak annyit érzek, hogy a változás gyökeres lesz. Mindegyikünk életében - és mindegyikünk elsősorban saját élete iránt felelős. Sok jó, és jobb sorsra érdemes ember él közvetlen környezetemben. Segíteni elsősorban saját magunkon tudunk – ennek mikéntjének és hogyanának eldöntése rövid időn belül (gyorsan elszaladó hónapokról, esetleg hetekről van szó) fontos.
Pontos, részletes „túlélési-megélési forgatókönyvet” még magam számára sem készítettem – talán nem is lehet. Ezért tanácsokat, ötleteket adni nem tudok. Tudok adni kérdéseket, tudok adni továbbgondolásra alkalmas információkat – bár előbbiek valószínűleg már ott vannak Benned is, és az utóbbiaknak is (ha nyitott szemmel, gondolkodó lényként tekintesz a világra, a történésekre), már birtokában vagy.
Folyt. köv.
Várd ki a végét, és _kérlek_, NE politizálj!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.